Családjogi Törvény

ELSŐ RÉSZ

A HÁZASSÁG

I. fejezet

A házasságkötés

1. A házasságkötés alaki kellékei

Csjt. 2. § (1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.

(2) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

(3) A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. (Erre hivatkozva szokták elutasítani a külső helyszíni házasságkötést, némelyik kerületben.)

(4) Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. (Némelyik kerületben, meg erre hivatkozva engedélyezi a jegyző.)

Csatolom a törvény magyarázatát is:

A Csjt. 2-3. §-ai határozzák meg a házasságkötés alaki kellékeit. A törvényi szabályozást az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint ennek végrehajtásáról rendelkező, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés egészíti ki. Az alaki kellékek hiánya egyrészt a házasság nemlétezésének, vagy érvénytelenségének (Csjt. 12. §) jogkövetkezményével jár, de vannak olyan feltételek is, melyek csupán adminisztratív szabálytalanságoknak tekinthetők.

A Csjt. nem határozza meg a nemlétező a házasság fogalmát. A törvényi szabályozásból következően a Csjt. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott alakszerűségek hiányában - feltéve, hogy az adott hiányosságot a Csjt. nem minősíti érvénytelenségi oknak - a házasság nemlétezőnek minősül. A házasság nemlétezésére bárki, határidő nélkül hivatkozhat. Ha a házasság az alakiságok megtartásával létrejött, akkor vizsgálható, hogy valamely érvénytelenséget eredményező ok hiányában érvényesnek lehet-e a házasságot tekinteni. A létezés kategóriája tehát megelőzi az érvénytelenség vizsgálatát. Ezért, ha egy házasságról azt lehet megállapítani, hogy nemlétező, akkor már nincs szükség érvénytelenségi per indítására (A Családjogi törvény magyarázata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1988., I. kötet 37-38. oldal).

A házasság három minimális alaki feltétel megvalósulása esetén jön létre. Ezek az anyakönyvvezető közreműködése, a házasulók személyes jelenléte, és a házasságkötésre irányuló személyesen tett kifejezett és határozott nyilatkozata. Bármelyik feltétel hiányában a házasság nemlétezőnek minősül. A házasság nemlétezésének megállapítása iránt peres eljárás is kezdeményezhető. A perindításra jogosult a [Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 6. §] a keresetében annak megállapítását kérheti, hogy a házasság egyátalában nem jött létre, illetve azért nem létező, mert annak megkötésére a Csjt. 2. §-ában meghatározott, és érvénytelenségi oknak nem minősülő alakiságok betartása nélkül került sor. De a téves házasságkötést tanúsító anyakönyvi bejegyzés törlésére közigazgatási eljárás keretében is kérhető.

A fenti alaki feltételek megtartásával kötött házasság létrejön. A Ptké. 6. §-ában meghatározott jogosultak a házasság létezésének megállapítása iránt, ha vitás a házasság létrejötte, pert indíthatnak. A perindítás célja annak ítéleti megállapítása, hogy a házasság a jogszabályoknak megfelelően, az alakiságok megtartásával szabályszerűen létrejött.

A házasság érvényes létrejöttéhez szükséges alaki feltételek. A létező házasság alaki érvényességének feltétele az anyakönyvvezető hivatalos minőségben való eljárása, és a házasulók együttes jelenléte a házasságkötésre irányuló nyilatkozatuk személyes megtételekor.

A hivatalos minőségben eljáró anyakönyvvezető közreműködése

Anyakönyvvezető a 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 6. § (4) bekezdésében meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező személy lehet. De anyakönyvvezetői feladatokat a községi, városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi polgármester, jegyző, illetőleg a polgármesteri hivatal ügyintézője is elláthatja [1982. évi 17. törvényerejű rendelet 2. § (1)].

Az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése (A házasságkötési eljárásra és a házasság megkötésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a házasulók vagy egyikük a házassági szándékot bejelenti. Ezért nem lehet más kerületből, községből, városból anyakönyvvezetőt kérni, külső helyszíni esküvőre.) rendelkezik a házasságkötési és az arra vonatkozó anyakönyvezési eljárásra az anyakönyvvezető illetékességéről. Eszerint az anyakönyvvezető illetékességét a házasulók bejelentése alapozza meg, tehát a házasságkötési eljárásban az az anyakönyvvezető járhat el, aki előtt bármelyik házasuló, illetőleg a házasulók együttesen bejelentik a házasságkötésre irányuló szándékot. Az anyakönyvvezető a közreműködést kizárólag az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén tagadhatja meg. Az anyakönyvvezető a közreműködés megtagadására a házasságkötési eljárás bármely szakaszában jogosult, ennek tárgyában alakszerű, fellebbezéssel támadható indokolt határozatban dönt. A közreműködés megtagadására alapot adó ok lehet az anyakönyvvezető illetékességének hiánya, eljárásának kizártsága, bárki által bejelenthető házassági akadály (Csjt. 7-12. §), illetőleg olyan tény, amely a házasság nemlétezését eredményezné. Az anyakönyvvezető közreműködése - mint minimális alaki feltétel - nélkül a házasság nem jön létre. Ebből következik, hogy nem jön létre a házasság, ha a felek Magyarországon kizárólag egyházi házasságot kötnek. Ha azonban magyar állampolgár külföldivel olyan államban köt házasságot, ahol a házasság egyház előtt is köthető, a házasság érvényes, mert a 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37. § (2) bekezdése értelmében a házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó.

Az anyakönyvvezetőnek a házasságkötési eljárásban hivatalos minőségében kell eljárnia. Ennek hiánya - alaki hiba miatt - a Csjt. 12. § a) pontja alapján a házasság érvénytelenségét eredményezi. Az anyakönyvvezető akkor jár el hivatalos minőségben:

- Ha e tevékenység ellátásra megbízatással, kinevezéssel rendelkezik, és munkakörében eljárva működik közre a házasságkötésnél. Anyakönyvvezetéssel részleges vagy teljes anyakönyvi szakvizsgával rendelkező személyek bízhatók meg. Nem kell szakvizsgát tenniük az Államigazgatási Főiskolán megfelelő képzettséget szerzett, valamint a magyar külképviseleti hatóságnál anyakönyvvezetői feladatot ellátó személyeknek [2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 6. § (4)]. Jogszabályi feljogosítás, illetőleg megbízatás nélkül közreműködő, ehhez képest anyakönyvvezetőnek nem minősülő személy előtt kötött házasság nemlétezőnek minősül. Csak megjegyezzük, hogy az anyakönyvvezetéssel megbízott vagy kinevezett, de szakvizsgával nem rendelkező anyakönyvvezető előtt kötött házasság is érvényesen létrejön.

- A hivatalos minőségben való közreműködés további feltétele, hogy a házasságkötésnél az anyakönyvvezető (vagy a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) kizárólag a saját, illetőleg megbízottja működési területe szerint illetékes önkormányzat területén járjon el [2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 36. §]. Az illetékességi területén kívüli közreműködés a létrejött házasság - a gyakorlatban elő nem forduló - alaki hiba miatti érvénytelenségét eredményezi [Csjt. 12. § a)]. Ugyanez a helyzet az illetékességgel nem rendelkező anyakönyvvezető eljárása esetén. Így érvénytelen a házasság, ha annak megkötésénél nem az az anyakönyvvezető közreműködött, aki előtt a házasulók a házasságkötési szándékot bejelentették. Alaki érvénytelenségi ok az is, ha az anyakönyvvezető nem hivatali munkakörében eljárva, hanem magánemberként működik közre a házasságkötésnél. Nem minősül hivatalos minőségben való eljárásnak, ha az anyakönyvvezető kizártnak tekinthető. A kizárási okokat az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 19. § (1)-(3) bekezdései, valamint a 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 7. § (4) bekezdése határozza meg. Kizárt anyakönyvvezető közreműködésével kötött házasság érvénytelen. Az alaki hibára alapított érvénytelenségre lásd a Csjt. 12. § a) pontjához fűzött részletes magyarázatot.

A házasulók együttes és személyes jelenléte, a házasságkötésre irányuló személyes nyilatkozat megtételekor

a) A házasulók köre

A nemzetközi szabályozással összhangban házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A magyar állampolgárokon túl a Magyar Köztársaság területén magyar állampolgár házasságot köthet külföldi állampolgárral is, de két külföldi állampolgár házasságkötésének sincs törvényi akadálya. A házasságkötési eljárás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek a menekültügyi hatóság által menekültként elismertek. Viszont külföldi állampolgárnak minősülnek a menekültügyi hatóság által menedékesként vagy befogadottként elismert személyek [1997. évi CXXXIX. törvény 17. § (1), 20-21. §].

b) A felek együttes és személyes jelenléte

A házasságot a házasulók egymás és az anyakönyvvezető jelenlétében személyesen tett egybehangzó nyilatkozata hozza létre. A házasulók nem ugyanazon helyen és eltérő időben, tehát nem egymás jelenlétében tett nyilatkozata a kívánt joghatást nem hozza létre. A fél személyes jelenléte és nyilatkozata esetén a házasság létrejön, de a Csjt. 12. § b) pontja értelmében - alaki hiba miatt - érvénytelen, ha a házasulók a házasságkötésre irányuló nyilatkozat megtételekor nem voltak együttesen jelen. A magyar jog tehát a távházasságkötés intézményét nem ismeri el. Az együttes jelenlét tartalma az, hogy a nyilatkozat megtételekor a feleknek azonos helyiségben, ugyanazon anyakönyvvezető előtt és egy időben kell jelen lenniük. A 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 44. § (2) bekezdése értelmében az anyakönyvvezető köteles gondoskodni arról, hogy a felek a házasságkötés ideje alatt folyamatosan jelen legyenek.

c) A házasulók személyes nyilatkozata

A feleknek a házasság megkötését célzó nyilatkozatot nemcsak egymás együttes jelenlétében, hanem személyesen kell megtenniük. A házasuló nevében vagy helyette eljárva törvényes képviselője illetőleg meghatalmazottja nyilatkozatot nem tehet. Törvényes képviselői vagy meghatalmazotti nyilatkozat esetén a házasság nemlétezőnek minősülne. A 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 44. § (2) bekezdésében meghatározott, és az anyakönyvvezető által feltett kérdésre adott házasulói nyilatkozat csak határozott, egyértelmű igen vagy nem lehet. Ha a házasuló egyátalában nem vagy nemleges nyilatkozatot tesz, illetőleg az igenlést tartalmazó nyilatkozatát valamely feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. Ennek tényét az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti [2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 45. § (2)]. Ha azonban az anyakönyvvezető által feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igen választ tartalmazó nyilatkozatot tesz, a házasság létrejön. Ennek megtörténtét deklaratív jelleggel az anyakönyvvezető állapítja meg [2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 44. § (4)].

A házasuló a házasságkötéskor jogosult anyanyelvének használatára. Tolmácsot kell alkalmazni, ha a házasuló felek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá ha az anyakönyvvezető a házasuló által beszélt nyelvet nem érti. Jeltolmácsot kell igénybe venni a néma, süketnéma házasuló fél részére. Ez akkor mellőzhető, ha a fél írni-olvasni tud, mert ebben az esetben a házasuló írásban tesz nyilatkozatot az anyakönyvvezető által ugyancsak írásban feltett kérdésre. A tolmács, jeltolmács közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 22. §-a és a 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 43. §-a tartalmazzák.

A (2)-(3) bekezdésben meghatározott további alaki kellékek - az anyakönyvi bejegyzés, a tanúk közreműködése, a házasságkötés nyilvánossága és annak helyszíne - hiánya esetén is érvényesen létrejön a házasság.

- Az anyakönyv, mint hatósági nyilvántartás teljes bizonyító erővel tanúsítja a bejegyzett adatok valódiságát. A házassági anyakönyvben nyilvántartott adatok körét az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 35. §-a határozza meg. A házasság létrejöttét, azaz az felek egybehangzó nyilatkozattételét követően a házastársak, a tanúk és az anyakönyvvezető az anyakönyvet aláírják. Az anyakönyv deklaratív jellegéből következik, hogy a házasfelek és a házassági tanúk részéről az aláírás megtagadása a házasság létrejöttét nem érinti. Az anyakönyvvezető azonban a megtagadás tényét köteles az aláírás rovatba bejegyezi [2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 45. § (1), (3)].

- A házasságkötésre két tanú jelenlétében kerület sor, akik utóbb felmerülő kétség esetén tanúsíthatják a házasság létrejöttét. Házassági tanú csak nagykorú és cselekvőképes személy lehet (1982. évi 17. törvényerejű rendelet 26. §). Házassági tanúként eljárhat a magyarul nem beszélő külföldi állampolgár is, aki természetszerűen jogosult anyanyelvének használatára. Tolmácsot kell alkalmazni, ha a tanú magyarul nem beszél, továbbá ha az anyakönyvvezető a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti.

- A házasságkötés nyilvánosan, ünnepélyes keretek között, az erre rendelt hivatalos helyiségben, rendszerint házasságkötő teremben történik. A nyilvánosságtól és az ünnepélyességtől két feltétel fennállásakor lehet eltérni. Egyrészt a felek erre irányuló kérelme alapján vagy ha ezek mellőzését a házasuló közeli halállal fenyegető állapota indokolttá teszi (1982. évi 17. törvényerejű rendelet 25. §). Rendkívüli körülmények esetén hivatalos helyiségen kívül is megköthető a házasság. Erre alapot adhat a meghívott vendégek létszáma vagy a házasuló egészségi állapota.(Ez a törvényi magyarázat teszi lehetővé egyelőre a kinti esküvőt, félhivatalosan.)

Csjt. 3. § (1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.

(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat. A kötelező várakozási idő a családjogi törvény szerint 30 nap A 31. naptól köthető meg a házasság a bejelentkezéstől számított 6 hónapig, ezért nem engednek bizonyos anyakönyvi hivatalok bejelentkezést későbbre. (Ennek a másik oka, hogy bizonyos párok több anyakönyvi hivatalban is bejelentkeznek, bebiztosítják magukat, és elfelejtik lemondani az időpontot. )

  Felmentést a 30 napos várakozási idő alól indokolt esetben a jegyző adhat. Ehhez a párnak egy kérelmet kell írni, melyben megindokolják, hogy miért szükséges a soron kívüli házasságkötés. A kérelemre kell felragasztani a 2000- Ft-os illetékbélyeget. (1990. évi XCIII. törvény – Az illetékekről)

  Indokok: terhesség, külföldi munkavállalás, lakáshitel, nagy értékű nászút, stb. (A mi hivatalunkban előfordult már az is, hogy azért engedélyeztük, mert a menyasszony anyukája nagyon beteg volt és még részt vehessen a leánya esküvőjén. ) Tehát rengeteg felsorolhatatlan egyéni indok létezik. Azt az egyet nem fogadja el semelyik anyakönyvi hivatal indoknak, hogy a pár már mindent leszervezett (egyházi esküvő, lakodalom stb.) csak az anyakönyvi hivatalba felejtettek el bemenni.

  Vannak hivatalok, ahol az indokot, hivatalosan (mellékletben) igazolni kell. Pl. terhesség esetén: a terheskönyvet kell bemutatni, lakáshitelnél: előszerződés, építési engedély, adásvételi szerződés stb. )

(3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Vhr. 2. § A harmincnapos várakozási határidő csak a Csjt. hatálybalépése után bejelentett házasságkötésekre vonatkozik.

A Magyar Köztársaság területén a házasság bármely város, kerület vagy község önkormányzatának anyakönyvvezetője előtt megköthető. A házasságkötési eljárásra az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek együttesen vagy külön-külön házasságkötési szándékukat bejelentették. A külföldi állampolgár, illetőleg az a magyar állampolgár, aki külföldön él írásban is bejelentheti házasságkötési szándékát. A bejelentés alapján indult házasságkötést megelőző eljárásban az anyakönyvvezető a feleket tájékoztatja a házasságkötés törvényi előfeltételeiről, a házasságkötés törvényben megállapított akadályairól, és arról, hogy a házasságkötés időpontja a házasságkötési szándék bejelentésétől számított harminc nap elteltével tűzhető ki. Az anyakönyvvezető az eljárásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a házasságkötéshez, a házassági anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat, ezek igazolására bemutatott okiratok megnevezését és számát, valamint a házasságkötést megelőző eljárásban a házasulók által tett nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a házasságkötéshez szükséges engedélyeket, felmentéseket [2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 37. §].

A házassági akadályok vizsgálata

A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulók közös személyes joga, azaz állampolgári joga szerint kell elbírálni. A magyar jogi szabályozás értelmében házassági akadálynak minősülnek a Csjt.-ben meghatározott, a házasság érvénytelenségét kiváltó okok. Az ún. el nem hárítható házassági akadály fennállása esetén a házasság nem köthető meg. Ha a házasulók személyes joga eltér, mert az egyik házasuló külföldi állampolgár, a házassági akadály vizsgálatánál mindkét személyes jogot figyelembe kell venni. Tehát a külföldi házasulóra vonatkozó házassági akadály vizsgálatánál az ő személyes jogát kell alapul venni. A külföldi jog szerinti házassági akadály hiányában sem lehet azonban belföldön megkötni a házasságot, ha a magyar jog szerint a házasságkötésnek pl. többnejűség miatt elháríthatatlan akadálya van. Ennek indoka az, hogy a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint fennállnak [1979. évi 13. törvényerejű rendelet 37-38. §].

A házasságkötést megelőző eljárásban a házasulóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy a házasságkötésüknek nincs törvényes akadálya, azaz tudomásuk szerint a Csjt. 7-12. §-aiban meghatározott érvénytelenségi okok nem állnak fenn. A külföldi állampolgárnak a házassági akadály hiányát a külföldi lakóhely joga szerint illetékes hatóság által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolnia. Az igazolás bemutatása alól az igazságügyi miniszter hat hónapig érvényes felmentést adhat [1982. évi 17. törvényerejű rendelet 20. § (1)].

A jogirodalom a házassági akadályok két csoportját, az el nem hárítható és az elhárítható házassági akadályokat különbözteti meg.

1. Felmentéssel, engedéllyel el nem hárítható házassági akadályok fennállása esetén az anyakönyvvezető az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. § (2) bekezdése alapján köteles a közreműködést megtagadni. Ilyen akadálynak minősül:

a) A fennálló házasság [Csjt. 7. § (1)]. A házasság a házasság megszűnéséig áll fenn (Csjt. 17. §). Megszűnik a házasság a házastárs halálával vagy annak felbontásával. Az érvénytelen házasság is házassági akadály, mert az ilyen házasság is fennáll az érvénytelenséget megállapító jogerős ítélet meghozataláig.

b) Az egyenesági rokonság. Ilyen rokoni kapcsolatot keletkeztet az apaságot megállapító bírói ítélet és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat is [Csjt. 8. § (1) a)].

c) Nem köthetnek házasságot a testvérek, féltestvérek, az örökbefogadott gyermek és vérszerinti testvére [Csjt. 8. § (1) b)].

d) Érvénytelen a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy házassága, ezért az ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett gondnokolt nem köthet házasságot [Csjt. 9. § (1)].

e) A Csjt. házasságkötési korhatárt a nagykorúság eléréséig köti. A tizenhatodik életévét betöltött kiskorú még előzetes gyámhatósági engedéllyel sem köthet házasságot. Ezt az életkort el nem érő kiskorú házasságkötése érvénytelen (Csjt. 10. §).

f) Nem köthet házasságot az a házasuló sem, aki bár nem áll cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, de állapotánál fogva nyilvánvalóan cselekvőképtelen (Csjt. 11. §).

g) Az örökbefogadó és az örökbefogadott házassága érvénytelen [Csjt. 8. § (1) e)]. A szabályozás indoka, hogy az örökbefogadással egyenesági rokonság jön létre. A házassági akadály azonban kizárólag az örökbefogadás fennállása alatt érvényesül. Ezért az örökbefogadás felbontásával a házassági akadály előzetesen elhárítható.

2. Felmentéssel, engedéllyel elhárítható házassági akadályok:

a) érvénytelen a testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házassága [Csjt. 8. § (1) c)]. E házassági akadály azonban elhárítható bármelyik házasuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője által adott előzetes felmentéssel. A jegyző az engedélyt utólag is megadhatja. Az engedéllyel a házasság érvénytelensége utólag orvosolható, azaz a házasság megkötésének időpontjára visszaható hatállyal érvényessé válik.

b) Házassági akadály az ún. egyenesági sógorság [Csjt. 8. § (1) d)]. Eszerint nem köthet házasságot a házasság megszűnése (a házastárs halála, a házasság felbontása) után sem a házastárs a volt házastársa egyenesági rokonaival. Elhárítható a házassági akadály, ha bármelyik fél lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője - a házasulók közös kérelme alapján - a tervezett házasságkötéshez a szükséges felmentést megadja.

c) Elhárul a házassági akadály a tizenhatodik életévét már betöltött, de még nem nagykorú házasuló esetén, ha a gyámhatóság az indokolt házasságkötéshez az előzetes engedélyt megadja [Csjt. 10. § (2)].

A házasságkötés törvényes előfeltételeinek igazolása

A házasságkötés törvényi előfeltételeit illetően a házasulók nyilatkozata nem elegendő, mert azok meglétét az anyakönyvvezető által lefolytatott házasságkötést megelőző eljárásban a feleknek igazolniuk kell. Ennek hiányában az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadhatja [1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. § (2) d)-e), i)].

1. A magyar állampolgár személyazonosságát, állampolgárságát személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel köteles igazolni. A kettős állampolgársággal rendelkező házasuló magyar állampolgárságát érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal is igazolhatja. A nem Magyarországon élő külföldi állampolgárnak útlevéllel, míg a belföldön élő külföldi állampolgárnak személyazonosságát és állampolgárságát a külföldiek részére kiállított személyazonosító igazolvánnyal vagy tartózkodási engedéllyel kell igazolnia.

2. A házasságkötési szándék bejelentésénél a házasuló személyi adatait az anyakönyvvezetőnek bemutatott születési anyakönyvi kivonattal köteles igazolni. A házasulónak a külföldön kiállított születési anyakönyvi kivonatot és az arról készült hiteles magyar fordítást is be kell mutatnia. Ennek hiányában az anyakönyvvezető diplomáciai úton intézkedik az anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében.

3. A lakóhelyet személyazonosító igazolvánnyal kell igazolni, míg külföldiek esetén a lakóhely igazolásának módja a tanúsítvány, melyet a házasulónak hiteles magyar fordítással együtt kell az anyakönyvvezetőnek bemutatnia.

4. A házasulónak igazolnia kell a családi állapotát. Ennek módját a 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 39. § (1) bekezdése határozza meg:

- A házasuló személyes nyilatkozata. A családi állapotra vonatkozó nyilatkozatot elsődlegesen nőtlen, illetőleg hajadon házasulók tehetnek.

- Az özvegy családi állapot igazolható a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonatával, olyan házassági anyakönyvi kivonattal, amely tartalmazza a halál tényének utólagos bejegyzését. Emellett igazolásra alkalmas közokirat a bírósági eljárás eredményeként meghozott holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító jogerős határozat.

- Az elvált családi állapotot jogerős házassági bontóperben hozott bírói ítélettel vagy a házasság felbontásának tényét tartalmazó anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Az anyakönyvvezető köteles külföldi bíróság által hozott bontóperi ítéletet véleményezésre megküldeni az Igazságügyi Minisztérium illetékes főosztályának. Ha a vélemény értelmében a házasságot felbontó ítéletet Magyarországon el kell ismerni, az anyakönyvezési eljárás lefolytatására az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. §-ának rendelkezése irányadó.

5. A tizenhatodik életévét betöltött személynek csatolnia kell a házasságkötéshez a gyámhatóság előzetes engedélyét.

6. A házasulóknak csatolniuk kell a harminc napos várakozási idő, illetőleg meghatározott rokoni, hozzátartozói körbe tartozó házasulók esetén házassági akadálya alóli felmentést tartalmazó jegyző engedélyét. A házasságkötést megelőző, a törvényben megállapított harminc napos várakozási idő alól a házasulók indokolt kérelme alapján felmentés adható. A felmentés megadására alapot adó indok pl. a hamarosan születendő gyermek családi jogállásának rendezése. A kérelem tárgyában a házasságkötés helye szerint illetékes önkormányzat jegyzője határoz.

A házasulók nyilatkozatai a házasságkötést megelőző eljárásban

1. Nyilatkozat a házassági akadály hiányáról.

2. A menyasszony nyilatkozata a házasságkötés utáni névviselés formájáról. Ha a menyasszony a névviselésről nem nyilatkozik, az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadhatja [1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. § (2) h)].

3. Megállapodás a születendő gyermek családi nevéről, ha a menyasszony a házasságkötés után leánykori családi és utónevét kívánja viselni. A megállapodás az első gyermek megszületéséig megváltoztatható.

4. A vőlegénynek nyilatkoznia kell arról, hogy menyasszonya rendezetlen családi jogállású gyermekét a Csjt. 39. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén magáénak elismeri-e. A házasuló férfi az apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig megteheti. Az anyakönyvvezetőnek tájékoztatnia kell a vőlegényt arról, hogy a nyilatkozatot visszavonni nem lehet. A házasságkötést megelőző eljárásban tett apai elismerő nyilatkozat alapján a férj akkor tekinthető a gyermek apjának, ha a nyilatkozattételtől számított hat hónapon belül a házasságot megkötötték (1982. évi 17. törvényerejű rendelet 17. §).

Az esküvőszervezésről általában

Budapesti Anyakönyvi Hivatalok és Házasságkötő-termek

A Családjogi Törvény, és magyarázatai

Névviselés az új törvény szerint

Egyházi szertartások

Szertartások típusai

Esküvői videó

Esküvői fotó

Szokások, hagyományok

Vőfély, Ceremóniamester

Léggömb-dekor

Virág-dekor

Esküvői árajánlat minta

Helyszín, Catering

Zenekar, DJ

Esküvői etikett

Megbízási szerződés minta

Esküvői Adatlap

Helyszín megrendelő minta